Dán film 2022-ből, ami valahol garancia a minőségre. Elég tisztességesen van megcsinálva, ez nem hollywoodi CGI fos. (Az amerikai remake most megy a moziban, ami valószínűleg teljesen más színvonalban és történetben is.) De a skandináv film gyakran garancia arra is, hogy az alkotókra ráférne némi pszichológiai segítség. 

Nem akarom azonban csak ezt az oldalt domborítani. A film hangulatépítésben, történetvezetésben, operatőri munkában (bár ne látványfilmet várjunk), a klasszikus filmes eszköztár alkalmazásában kiváló, a történet azonban - túl azon hogy beteg - első blikkre nagyon rossz. Azt gondolhatnánk, hogy  nincs értelme: tipikusan az az eset, amikor a végén anyázni kezded a rendezőt meg a stábot.

Mivel semmiképpen sem ajánlom, hogy megnézd - hiszen a szórakoztató faktor kimerül a zene és a történet által keltett szorongásban - nyugodtan lelőhetem a sztorit: egy svéd és egy dán házaspár megismerkedik egy nyaraláson, a svédek pedig meghívják a dánokat magukhoz. 

A vendégség hamar nyomasztásba fordul, hiszen a vendéglátók elkezdenek furán, sőt kellemetlenül, majd egyre provokatívabban viselkedni: kukkolják a házaspárt, elviszik a gyereküket maguk közé az ágyukba aludni (a vendéglátó férj pucér segge kilóg a takaró alól), addig erőszakoskodnak, amíg húst etetnek a vegán dán nővel és egyéb apró gonoszkodások.

A dán házaspárnak persze vastagon lenne lehetősége konfrontálódni, nemet mondani, sőt, lelépni. Mégsem teszik meg, mert egyszerűen gyávák. Ráadásul bedőlnek a személyiségzavarosok gyakori trükkjének: hagyják magukat meggyőzni, hogy ők látják rosszul a dolgokat.

Innen aztán eszkalálódnak a dolgok: egyszer csak a svéd pár elveszi a dánok kislányát, de rögtön kis is vágják a nyelvét egy ollóval, hogy ne tudjon beszélni. Mert - mint kiderül - a svéd pár amúgy azzal szórakozik, hogy elveszi mások gyerekét, kivágják a nyelvét - az ebből fakadó beszédhibát pedig előadják születési rendellenességnek.  A szülőket pedig megölik. És amikor megunják az aktuális gyereket, keresnek újabb áldozatokat és a "régi" gyereket is megölik.

A svéd pár sokkot kap, amikor kirángatják a szemük előtt megcsonkított gyereküket az autóból és minden normális anyai-, apai- és életösztön ellenére nem hogy nem támadnak (pedig kettő-kettő ellen a felállás), hanem tűrik, hogy elvigyék őket egy kietlen helyszínre, sőt, utasításra meztelenre vetkőznek.

Szerintem a film kulcsmondata itt hangzik el, amikor a pityergő dán férj megkérdezi a svédet, hogy "miért csináljátok ezt velünk?" 

"Mert hagyod!" - szól a válasz, majd halálra kövezik őket.

Pontosan erről szól ma a világ. A szülők hagyják, hogy ipari szeméttel traktálják a gyerekeiket, sőt ők maguk is megeszik, de a kulturális szemetet is. Az emberek hagyják, hogy a közösségi média tönkretegye a szociális kapcsolataikat, az értékrendjüket, önbecsülésüket.  Hagyják, hogy magukból és a gyerekeikből írástudatlan, figyelemzavaros, írni-olvasni nem tudó, vagy egyenesen pszichológiai problémás retardáltat neveljenek. (Szerintem ezt szimbolizálja a gyerekek szülőktől elrablása és megölése.) 

Hagyják, hogy birka fogyasztónak nézzék őket, hagyják hogy multicégek abból éljenek, hogy az idióták magukat fényképezgetik, meg fizetnek azért, hogy a cégek márkajelzését hordják, ingyen reklámot adva, hogy még többen költsék a pénzüket arra, hogy ingyen reklámozzanak . Sőt, bárki által hagyják becsapni magukat, hagyják, hogy semmirekellő hülyegyerek influencerek legyenek a mérvadók és átvegyék értékes/értelmes emberek helyét. Képesek a nyomorult tik-tok szart pörgetni egész nap - miközben valahol valakik nagyon röhögnek rajtuk.

Habár megnézik a gagyi CGI szuperhősöket a moziban (és talán azonosulnak is velük), akik mindig a gonosz ellen küzdenek, a valóságban mindenki gyáva és szó nélkül behódol bárminek, ami elé tesznek. 

Legyen az kulturális befolyás: minden szar zenét meghallgatnak, minden szar filmet megnéznek (bármit ocsmányságot, történelemhamisítást csinál a Netflix, nézni fogják), prosztó hülyékért rajonganak és majd az MI generált nem létező személyekért is fognak. Legyen az politika (megeszik az összes jóemberkedő átverést), sőt anyagi kérdés is - soha nem fognak kiszállni a fogyasztói társadalom elmebajból. Ahhoz is mindenki gyáva, hogy a sarkára álljon a hétköznapi problémáival kapcsolatban, de még ahhoz is, hogy igazat mondjon, ha az konfrontáció.  

Bárkivel találkozom és beszélek hasonló dolgokról, mindenki azzal érvel, hogy "ilyen világ van." 

Ilyen világ van. Neked. Mert hagyod.